Korábbi publikációinkat az ADOAKNAK.HU weboldalunk Archívumában olvashatja!

A Hírlevél további cikkeit itt, az Aktuális publikációk alatt is elérheti!


Itt a KATA! Kinek és mikor éri meg a kisadózó vállalkozások tételes adóját választani?

2012.11.26.   (Kategória: ADÓTANÁCSADÁS, ADÓOPTIMALIZÁLÁS)

Számoljunk, mielőtt döntést hozunk! És ne hagyjuk figyelmen kívül a szabályozás rejtett összefüggéseit!

A vállalkozásokat hónapok óta lázban tartja a 2013-tól bevezetésre kerülő két új adónem.  A KATA néven elhíresült kisadózó vállalkozások tételes adója és a KIVA becenévvel illetett kisvállalati adó egyaránt az adózás egyszerűsítését és a vállalkozások adóterheinek csökkentését szolgálja. A vállalkozók minél eredményesebb adóoptimalizálásban gondolkodnak, az adószakértők és könyvelők pedig jogszabályt értelmeznek és számolnak.

Bár a kérdés - vagyis hogy kinek és mikor érdemes áttérni a KATA-ra illetve a KIVA-ra - egyszerű, a válaszadás sok esetben legalább annyira bonyolult, mint amilyen bonyolultra sikerült az új adók szabályozása. 

Könyvelő és Adótanácsadó Irodánk adószakértő-jogász-közgazdász munkatársainak közös műhelymunkája eredményeként jelen cikkünkben a kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos rövid összefoglalót szeretnénk átnyújtani olvasóinknak.

A törvényszöveg részletes ismertetését mellőzve, gyakorlati szempontból közelítjük meg a témát, és a döntéshozatal szempontjából legfontosabb kérdéseket vesszük sorra.  A törvényt (továbbiakban: Kia tv.) teljes terjedelmében itt olvashatják majd el, a kisvállalati adóval pedig külön cikkünkben foglalkozunk.)

Kezdjük tehát ez egyik legfontosabb kérdéssel:

1.   Miért lehet kedvezőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója?

Jelentős adómegtakarítással kecsegtet az a tény, hogy a tételes adó mértéke főállású kisadózónként mindössze havi 50 ezer forint, nem főállású kisadózónként pedig havi 25 ezer forint.

A tételes adó megfizetése "mentesít" bennünket a vállalkozói szja és az osztalékalap utáni szja illetve az átalányadó bevallása és megfizetése alól. A tételes adó kiváltja továbbá a társasági adót, a levont szja-t, a járulékokat, az egészségügyi hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást.

Ezáltal kiszámíthatóvá és tervezhetővé válik az adófizetési kötelezettségünk!

Jelentős adminsztrációs könnyítés, hogy a kisadózó vállalkozásnak csupán bevételi nyilvántartást kell vezetni, bevallási kötelezettség helyett pedig elég egy nyilatkozat.

Kérjük azonban, még ne döntsön ez alapján! Látni fogjuk ugyanis, hogy az ördög itt is a részletekben van!

2.   Mi a feltétele, hogy 2013-tól a KATA szerint adózzunk?

Ha egyéni vállalkozó, egyéni cég vagy kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság illetve közkereseti társaság vagyunk, csak annyit kell tennünk, hogy saját magunkat (egyéni vállalkozó/egyéni cég esetén) vagy a társasági tevékenységben személyesen közreműködő tagjaink közül legalább egy személyt (Bt vagy Kkt esetén) kisadózóként bejelentünk az adóhivatalhoz.

Figyeljünk arra, hogy nem jelentkezhetünk át, ha adószámunkat a NAV a bejelentést megelőző két éven belül jogerősen felfüggesztette vagy törölte, vagy ha tevékenységünk a 66.22 , 66.29  és 68.20 TEÁOR számú tevékenységet folytatjuk (biztosítás közvetítői, brókeri, ingatlan bérbeadási és üzemeltetési tevékenység).

Fontos megjegyezni, hogy a köztudatban 6 millió forintos határként emlegetett bevételösszeg nem a tételes adózás választási értékhatárát jelenti, hanem egy olyan határértéket, amely fölött ez az adózási forma már lényegesen kedvezőtlenebb. (Ezt a kérdést a 4-5. pontban fogjuk részletezni.)

3.    Mire figyeljünk az átjelentkezésnél? Mikor jöhetünk vissza, illetve kell  visszatérnünk?

A KATA-ba való be- illetve kilépés sokkal egyszerűbb és rugalmasabb, mint amit az adózási módok választásakor megszoktunk. Ennek oka, hogy a tételes adózás nem adóévre, hanem naptári hónapra választható.

Ha tételes adózási szándékunkat bármely hónap utolsó napjáig bejelentjük az adóhivatalhoz, a következő hónap első napjától már kisadózó vállalkozásként adózunk. A bejelentéshez - vállalkozási formától függően - a december 01-től módosított formában hozzáférhető T101E jelű vagy T101T jelű nyomtatványok szolgálnak.

Ha most kezdünk vállalkozásba, akkor választási nyilatkozatunkat az okmányirodai illetve cégbírósági nyilvántartási kérelmünkben tehetjük meg.

A kijelentkezés ugyanilyen egyszerű: tételes adózásunk a bejelentés hónapjának utolsó napjával szűnik meg.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy kedvünkre szlalomozhatunk az adózási módok közt. A KATA-ból való kilépésünket vagy kikerülésünket követően ugyanis 24 hónapnak kell eltelnie ahhoz, hogy ismét a tételes adózást választhassuk.

Kisadózó vállalkozásként is figyelnünk kell arra, nehogy önszántunkon kívül kerüljünk ki a kedvezőbb adózás alól. A Kia tv. 5.§-a részletezi, azokat a körülményeket, amelyek automatikusan megszűntetik adóalanyiságunkat.

Vigyázzunk tehát! Ha pl. vállalkozási formát váltunk és az új forma alapján nem vagyunk jogosultak tételesen adózni (pl. Bt-ből Kft-vé alakulunk), ha a tagok körében történik olyan változás, mely megszűnteti a KATA választásának feltételét (pl. kilép a társaságból a kisadózóként bejelentett tag, vagy belép a cégbe egy nem magánszemély tag), ha adószámunkat jogerősen felfüggesztik, vagy ha végrehajtható adótartozásunk túllépi a 100 ezer Ft-ot, befejeződik a tételes adózásunk.

Figyeljünk! Kikerülünk a KATA alól akkor is, ha az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot/jövedéki bírságot állapít meg!

Fontos! Ha kisadózó társaságként nem jelentjük be kisadózóként valamennyi személyesen közreműködő - nem munkaviszony keretében foglalkoztatott - tagunkat, ezzel megvalósítjuk a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását, azaz kizárjuk magunkat a KATA-ból!

4.    Milyen szempontokat mérlegeljünk még a számítások elvégzése előtt?

  •  Kisadózóként csak az egyéni vállalkozónak/egyéni cégnek minősülő magánszemély vagy a Bt, Kkt tagja jelenthető be. Alkalmazott, segítő családtag, megbízási jogviszonyban munkát végző "külsős" személy nem.

Fontos! A társaság tevékenységében bármilyen jogcímen - ide nem értve a munkaviszony - személyesen tevékenykedő tag kisadózóként való bejelentése kötelező! Vagyis aki dolgozik a cégben annak vagy munkaviszonyban, vagy kisadózói státuszban kell lennie. Ez vonatkozik a vezető tisztségviselőkre is!

A fentiekből következik az is, hogy kisadózó vállalkozásként pl. a betéti társaságunk személyesen nem közreműködő kültagját is bejelenthetjük, ha ez adózási szempontból kedvezőbb. Mindenképpen érdemes számolnunk, ha pl. a kültag nem főállású, és a társaság árbevétele közelíti a 6 m Ft-ot, és a minimális működési költség miatt képződő magas eredményt osztalékként akarjuk kivenni.

  • Ha már egyszer bekerültünk a KATA hatálya alá, nincs akadálya annak, hogy akár évente többször is változzon a bejelentett kisadózók száma. A lényeg, hogy 1 fő mindig legyen, s hogy a kisadózók személyében bekövetkező változásokat időben (15 nap) bejelentsük.

Fontos! A tételes adót bejelentett kisadózóként külön-külön kell fizetnünk.

  • A tételes adón felül un. "büntető" adót kell fizetni, ha kisadózó vállalkozásunk bevétele meghaladja a 6 millió Ft-ot. E különadó a 6 millió Ft-ot meghaladó bevételrész 40 %-a. Fontos tehát a pontos tervezés! Jó hír viszont, hogy ha maradunk az áfa hatálya alatt, a kapott áfa nem része a bevételnek!

Figyelem! A bevételi értékhatár elérésével nem kerülünk ki automatikusan a KATA hatálya alól!

Elvileg lehetőség van arra, hogy az évközi bevételtúllépést a KATA alól való kilépéssel kerüljük el, ez azonban csapdahelyzet. Ha ugyanis nem teljes naptári évben vagyunk adóalanyok, a 6 millió Ft-os értékhatárt időarányosan csökkenteni kell. Vagyis, ha pl. januártól belépünk, június végén pedig kijelentkezünk, mert bevételünk már 5 millió Ft-nál tart, a hat hónapra eső 3 milliós felső értékhatár miatt 2 millió után 800 ezer forint különadót kell fizetnünk.

Ha tehát bizonytalan, hogy tartani tudjuk-e a 6 mFt-os értékhatárt, becsüljük meg az esetleges túllépés összegét, s ez alapján már előre végezzük el a számításokat! Ha a várható különadóval is kevesebb lesz az adóterhünk, jelentkezzünk át nyugodtan a kisadózó vállalkozó tételes adója alá.

Fontos! A bevételi értékhatár a bejelentett kisadózók számától független! Akkor is 6 millió forint, ha a társaságnak négy kisadózó tagja van.

Fontos továbbá, hogy a 40 %-os adót nem a tételes adó helyett, hanem azon felül kell fizetni!

  • Ha babát várunk, vagy a közeljövőben készülünk nyugdíjba vonulni, esetleg gyakran betegeskedünk, feltétlen vegyük figyelembe, hogy kisadózóként a pénzbeli ellátások (nyugdíj, thgys, gyed, táppénz) alapjául szolgáló jövedelmünk mindössze 81.300 Ft lesz.

Ha főfoglalkozású kisadózó vállalkozók vagyunk, s gyes mellett dolgozunk, a havi 50 ezer Ft-ot továbbra is meg kell fizetnünk.

Táppénz esetén csak akkor mentesülünk a tételes adó megfizetése alól, ha teljes hónapban keresőképtelenek vagyunk. Ha többször, rövidebb időre esünk ki a munkából, akkor is a tételes adó teljes összegét kell megfizetnünk.

  • Ha hitelfelvételben gondolkodunk, vegyük figyelembe, hogy jövedelemigazolásunkba a kisadózó vállalkozásunk nyilatkozata szerinti tényleges  bevétel 60 %-a, de minimum a minimálbér fog kerülni. Bt-k Kkt-k estén a bevétel 60 %-a egyenlő arányban oszlik meg a tagok között, a minimumösszeg itt is a minimálbér.
  • Amennyiben maradunk az áfa törvény hatálya alatt, a KATA egyszerűbb, bevételi nyilvántartási lehetősége ellenére is kötelesek leszünk olyan nyilvántartást vezetni, melyből az áfa alapja és az adó összege megállapítható és ellenőrizhető. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minimum pénztárkönyvet/naplófőkönyv és áfa analitikát kell vezetnünk.
  • Figyeljünk arra, is, hogy az alkalmazottunknak kifizetett bér és a neki nyújtott egyéb juttatás terheit továbbra is ugyanúgy kell fizetnünk, mint eddig. A társaság nem kisadózó tagjának fizetett osztalék terheit szintén. Sem a tételes adó sem a 40 %-os különadó nem helyettesíti ugyanis azokat az adó- és járulékterheket, amik a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatásával összefüggésben illetve a nekik kifizetett juttatásokhoz kapcsolódóan keletkeznek.  

Ha pl. beltagunkat bejelentettük kisadózóként, van két alkalmazottunk és egy kültagunk, a beltag után csak tételes adót fizetünk, alkalmazottaink után befizetjük a levont szja-t és járulékokat valamint a szociális hozzájárulást és a szakképzési hozzájárulást, a kültagunknak fizetett osztalék után pedig az szja-t és az eho-t.

  •  Fontos tudni, hogy ha üzleti partnerünknek egy naptári éven belül 1 millió Ft-ot meghaladó értékben számlázunk, akkor ezt partnerünk - az azonosító adatainkkal és a fizetett összeggel együtt - köteles bejelenteni az adóhivatalhoz. Hasonló bejelentést nekünk is tennünk kell.

Figyelem! E bejelentések alapján az adóhivatal ellenőrzést indít(hat), s az adott üzleti partnerünkkel kapcsolatos együttműködésünket - a törvényi vélelem folytán - leplezett munkaviszonynak minősít(het)i, vagyis adó - járulék és bírságfizetést állapít meg.

 Mindezt csak akkor kerülhetjük el, ha a Kia tv. 14. § (3) bekezdésében felsorolt körülmények közül legalább kettőt bizonyítani tudunk. (pl. hogy bevételünk legalább 50 %-a más partnerünktől származik, vagy saját eszközeinkkel, saját irodánkban/műhelyünkben, saját magunk által meghatározott rendben dolgozunk, stb.)

  •  Ha vállalkozásunknak van elhatárolt vesztesége, ki nem vett nyeresége, vagy kis- és középvállalkozási adóalap kedvezménye, az adóterhek összehasonlítása során számoljunk az áttérési szabályok következményeivel is!
  • Mivel a társasági adóba és a kettős könyvvitel rendszerébe való visszatérés kérdése jelenleg még szabályozatlan, nem tudni, hogy a visszalépés keletkeztet-e majd egyszeri többlet adófizetési kötelezettséget.

S most, hogy a legfontosabb szempontokat végigvettük, nézzük azt, amire Ön igazán kíváncsi!

5.    Kinek és mikor éri meg tehát a KATA-ba való átjelentkezés?

Elöljáróban annyi mindenképpen leszögezhető, hogy minél jobban megközelíti bevételünk a 6 millió forintot, s minél kisebb költséggel működünk annál nagyobb a más adózási módokhoz viszonyított adómegtakarítás. Ugyanakkor minél kisebb az árbevételünk, annál inkább elenyészik a várt adóelőny. Sőt, mivel a tételes adó a bevételtől függetlenül fizetendő, egy bizonyos adózói körben és bevételszint alatt kifejezetten ráfizetéses lehet.

A továbbiakban nézzük meg a kérdést vállalkozási formánként és kisadózói kategóriánként (főállású/nem főállású): 

Egyéni vállalkozók és egyéni cégek:

  •  A főállású egyéni vállalkozók, akik eddig tipikusan a 108 eFt-os szakmai minimálbér után fizették a közterheket, és az árbevételük biztosan 6 millió Ft alatt marad, egyértelműen jobban járnak a tételes adóval.
  •  A mellékfoglalkozású egyéni vállalkozók helyzete már kissé összetettebb. Náluk mindenképpen javasoljuk az eredménykalkulációt. Meg kell nézni ugyanis, hogy az eredmény utáni 10 % szja, az "osztalék"-hoz kapcsolódó 16 % szja és 14 % eho együttes összege hogyan viszonyul az éves szinten 300 eFt-os (12 x 25 eFt) KATA-hoz.
  • A kiegészítő egyéni vállalkozók esete némileg különbözhet a mellékfoglalkozásúakétól. Mivel a Kia tv. jelenlegi szövege az egészségügyi szolgáltatási járulékot nem említi a tételes adó által kiváltott közterhek között, így jelenleg még ezzel is számolnunk kell az összehasonlítás során. E járulék 2013-ban havi 6660 Ft, azaz évi 79.920 Ft lesz. (A közeljövőben várható jogszabály módosítás remélhetőleg ezt is rendezni fogja.)

Betéti társaságok és közkereseti társaságok:

A társaságoknál a kiindulási pont a tagok száma, továbbá, hogy közülük hányan vesznek részt személyes munkájukkal a cég tevékenységében, s hogy közülük ki áll munkaviszonyban s ki nem. Végül hogy a tag foglalkoztatási szempontból főállású-e vagy sem.

Nézzük azt a legjellemzőbb esetet, amikor a társaság egyik tagja ügyvezet, és ténylegesen  is dolgozik a cégben, a másik pedig un. csendestárs:

  • Ha a beltag főállásúnak minősül, itt is igazak az egyéni vállalkozóknál elmondottak, vagyis érdemes átjelentkezni a KATA-ba. A havi 50 eFt-os adó ugyanis mindenképpen kevesebb a 108 eFt-ot terhelő összes köztehernél. Ezt a megtakarítást már csak növelni tudja a e tagra eső osztalék adói alóli mentesülés.
  • A mellékfoglalkozású tag után a társaság - a hagyományos adózási formákban - csak akkor fizetett adót és járulékot, ha a tag személyes közreműködött a cég tevékenységében és ezért díjazásban részesült. Esetükben az adó- és járulékalap a ténylegesen kivett jövedelem volt. Osztalékfizetés esetén ezen felül a társaság megfizette a tagra jutó eredmény (osztalék) utáni 16 % szja-t és 14 % eho-t.

Ha mellékfoglalkozású tagunkat bejelentjük kisadózóként, akkor jövedelem kivét hiányában is meg kell ugyan fizetnünk a havi 25 eFt-ot, viszont megspóroljuk az e tagunkra eső osztalék utáni összesen 30 % adót.

Sőt, mivel cégünk kisadózó vállalkozásként kikerül a Tao tv. hatálya alól,  a 10 % társasági adót sem kell megfizetni, vagyis nő az osztalékként kifizethető eredményünk!

  • A kiegészítő tevékenységű tag kisadózókénti bejelentésekor ugyanaz a helyzet, mint a mellékfoglalkozású tag esetében, azzal a kiegészítéssel, amit a kiegészítő egyéni vállalkozónál már leírtunk.

Általánosságban elmondható tehát, hogy a "nem főállású" vállalkozás/tag esetén mindenképpen részletes számításokat kell végezni. Ez az egyéni vállalkozóknál/egyéni cégeknél egyszerűbb, a társaságoknál egy kissé bonyolultabb, náluk ugyanis az osztalékalapot tovább kell bontani a tulajdoni részarányoknak megfelelően.

Ha csak az adóösszegek összehasonlítása alapján akarunk dönteni, elmondható, hogy egy mellékfoglalkozású személyesen munkát végző tagot akkor érdemes kisadózóként bejelenteni, ha a tagra jutó eredmény (osztalék) 810.800 Ft fölött van.

Más általános érvényű következtetést egyelőre nem lehet levonni, minden vállalkozásnál konkrétan kell számolni! A kalkulációhoz az 2012. évi tényadatokból érdemes kiindulni - tagok száma, tulajdon részarányuk, foglalkoztatási státuszuk (fő/mellék/kiegészítő), főkönyvi kivonat (árbevétel, költséghányad, eredmény stb), alkalmazottak száma, bérterhek - s ehhez képest célszerű megbecsülni a 2013-ban várható adatokat.

Ha nem főállású vállalkozók vagyunk - a sok a bizonytalan körülmény miatt - az átjelentkezéssel érdemes lehet várni néhány hónapot.  KATA hatálya alá bármely hónapban beléphetünk, így nyugodtan megvárhatjuk, míg letisztulnak és kiegészülnek a szabályok, azaz kisebb kockázattal tudunk dönteni.

További hasznos információkról hírleveleink útján, vagy az Adóaknák.hu szakmai portálunkon tud tájékozódni.

 

Ha kérdése van, konzultáljon könyvelőjével vagy keresse munkatársainkat online ügyfélszolgálatunk  illetve a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tanácsadói szolgálata  útján. 

A témával kapcsolatos további írásaink:

Jobb lesz nekünk a KIVA? Érdemes-e áttérnünk a kisvállalati adóra?

Tovább finomodnak a jövőre bevezetésre kerülő kisadózók adójával kapcsolatos szabályok!

Adószakértői gyorsvélemények az új kisadózói és kisvállalati adóról

Jön a kisadózók tételes adója és a kisvállalati adó! - 2. rész

Jön a kisadózók tételes adója és a kisvállalati adó!? Marad az EVA is!?