Korábbi publikációinkat az ADOAKNAK.HU weboldalunk Archívumában olvashatja!

A Hírlevél további cikkeit itt, az Aktuális publikációk alatt is elérheti!


A barter és a csereügyletek általános adójogi szabályai.

2012.02.06.   (Kategória: TUDÁSTÁR)

Sokan egyszerűen elintézik egy szóbeli vagy írásbeli megállapodással, s így az ügylet kimarad a könyvelésből és az adózásból. A szabályok ismeretével adó- és mulasztási bírság alól mentesülhet!

Nézzük először a szerződések polgári jogi megítélését:

A csereszerződés esetén  " ha a szerződő felek dolgok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében." ( Ptk  378. § )

A barter-megállapodás  alatt a kereskedelmi szakzsargon csereügyletet ért, a barter azonban jogilag nem tekinthető cserének! Egy legfelsőbb bírósági eseti döntése szerint "a barter szerződés a Polgári Törvénykönyvben nem szabályozott, olyan nem nevesített szerződés, amelyben az egyik fél szolgáltatásának ellenértéke a másik fél által nyújtott szolgáltatás, tehát az ellenérték teljesítése az, ami a pénzmozgást kiküszöbölve, elszámolási módként teszi barter jellegűvé a szolgáltatást. A felek egyenértékű szolgáltatásokat vállalnak, így egymással szemben nem keletkezik fizetési kötelezettségük. Ebből következően, illetve azért, mert a felek nem dolgok tulajdonát szolgáltatják kölcsönösen, nem csereszerződésről van szó."

Mire kell figyelni a csere - illetve barter ügyletek könyvelése és adóztatása során?

Jó hír, hogy számviteli szempontból mindkettő egyformán "viselkedik". Csere ? és barterügyletek esetében mindkét ügyletről számlát, egyszerűsített számlát kell, kiállítani, és a számlában a gazdasági eseményre szövegesen is utalni kell. A számlán fel kell tüntetni, hogy az pénzügyi teljesítést nem igényel, s a fizetési mód rovatban is utalni kell a csere/barter ügylet tényére.

Fontos megjegyezni, hogy több részletben teljesülő, nemzetközi csere/bartel ügylet esetén az ügyletkötéskor meghatározott szerződési értéket az első teljesítés napján érvényes árfolyamon kell a könyvekben szerepeltetni. Ettől a későbbiek során - a számviteli törvény év végi általános átértékelési szabályától függetlenül ? sem lehet eltérni, vagyis a fordulónapi értékelésbe nem lehet bevonni.

E klasszikusan pénzmozgás nélküli ügyletek a számlák alapján az egyik oldalon árbevételként a másikon ráfordításként (költségként) számolandók el. Az egymással szemben nyújtott termékértékesítés illetve szolgáltatás ÁFA kötelezettségének megállapítása szemszempontjából az ügylet csere/barter jellege indiferens.

 

Konkrét kérdésével forduljon Könyvelőirodánk munkatársaihoz !